Pályaválasztást segítő írásommal olyan művészetkedvelő általános iskolásoknak, középiskolásoknak, felnőtteknek szeretnék segítségére lenni, akik bizonytalanok rajzos továbbtanulásukat illetően. Kolléganőmmel a rajztanítás felé két külön úton indultunk el, de az egyetemi évek alatt pályánk találkozott. A hosszú idő alatt gyűjtött tapasztalataink, meglátásaink színes képet adnak a rajztanárrá, képző- vagy iparművésszé válás izgalmas útjáról.
A rajztanulás általában –a testnevelés és az ének-zene mellett- eltörpül a főtantárgyak tanulása mellett. Sokan nem is sejtik, hogy mennyit köszönhetnek a rajzórán tanultaknak: mennyit fejlődik a finommozgásuk egy-egy feladat során, hogyan alakul a térlátásuk. „Ismereteink 80 százalékát vizuális úton szerezzük. Nem mindegy tehát, hogy a gyermekek mennyire értői a látás és az alkotás nyelvének.”
A középiskolai továbbtanulás küszöbén az ügyesebb rajzosok között felmerül a kérdés: „Érdemes-e rajztagozatos középiskolába mennem?”. Rajztanárként sokszor találkozom bizonytalan szülőkkel is e témában, akik látják ugyan gyermekük tehetségét, mégis félnek az esetleges rossz döntés meghozatalától.
Gimnazistaként rajztagozatos osztályban tanultam tovább, míg kolléganőm „kisképzősként” élte középiskolás éveit. Tapasztalataink sokban különböznek, mindketten másként éltük meg, mit jelent rajzosnak lenni.
Gimnáziumi rajztagozatos diákként sok szorgalomra van szükség ahhoz, hogy a többi tantárgy mellett kimagasló teljesítményt nyújthassunk. Viszonylag kevés óraszámban járhatnak a diákok kötelező rajzórára, a fejlődéshez a rajzkörökön való részvétel elengedhetetlen. Sokszor a rajztanár is nehéz helyzetben van, mert előfordul, hogy heti két órában kellett átadnia a tudást, motiválni tanítványait a pályájukon. Sajnos, a kevés óraszámnak tudható be az is, hogy több tehetséges rajzos leteszi a ceruzát, s egész más irányban folytatja tovább tanulmányait. Szerencsés helyzetben van az, aki olyan rajtagozatos osztályba kerül, ahol a művészeti oktatásra magasabb óraszámot tudnak fordítani.
„Kisképzősként” a középiskolás évek komoly művészeti munkával járnak. Érdeklődésünknek megfelelően választhatunk különböző művészeti ágazatok között: bőrműves, bútorműves, festő, fotográfia, grafika, játék- és animáció, kerámia, ötvös, szobrász, textil, üvegműves, könyvműves. Kolléganőm egy héten hat napot járt iskolába, összesen heti 43 órában oktatták. Az „oltást”, amely az elmélyült művészeti munkához szükséges, biztosan megkapta.
Az egyetemi, főiskolai felvételiken a diákoknak komoly megmérettetésben van részük. Sok esetben az egy éven át tartó előkészítők is kevésnek bizonyulnak a bejutáshoz. A felvételikre gondosan válogatott, saját munkákból álló mappát kell összeállítani, mert a helyszínen készített rajzok mellett az otthoni munkák is elbírálásra kerülnek.
Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Tanító Karán, vizuális nevelés műveltségterületen olyan hallgatók tanulhatnak tovább, akik a rajzolás szeretete mellett pedagógusi elhivatottságot is éreznek magukban. A diploma megszerzéséhez tanítóvá, tanárrá kell válni az évek alatt, melyet nem lehet csupán tanulással elérni. A sokszínű oktatásnak köszönhetően, az intézményben végzett diákok gazdag tanmenetekkel, ötletekkel kezdhetik meg pályafutásukat.
A Kaposvári Egyetem Művészeti Karán színvonalas másoddiplomás képzést nyújtanak. Az egyetem elismerően áll a továbbtanuló pedagógusok mellé, s támogatja előrejutásukat. A rajzos szakmai tudást helyezik előtérbe, számos rajzóra biztosításával. A pedagógia, pszichológia tanulásának egy részét a hallgatók kiválthatják korábban szerzett diplomájukkal, de a korosztálybeli különbségek miatt ez nem javasolt.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem is kínál másoddiplomás képzéseket rajztanárok számára. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen háromnapos kimerítő felvételi során választják ki a jelentkezők közül a bejutottakat. A harmadik napon rövid felvételi beszélgetéssel zárul a megmérettetés, ahol az elmaradhatatlan mappát is be kell mutatni.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem megköveteli hallgatóitól a biztos rajztudást, a részletes művészettörténeti ismeretet. A hallgatók egyénisége megmutatkozhat a rajzórákon, illetve a beadandó feladatok során, melyek között akad négy félévet átívelő kutatási munka is. A pedagógiai munkát nagyrészt írásos dolgozatként kérik számon, valamint diplomamunka formájában.
Végzett diákként, aktív rajztanárként biztatom mindazokat, akik ezen a pályán képzelik el a jövőjüket. A befektetett munka mind megtérül, de különleges módon: szeretet és elismerés formájában.
„Magasra emeli a művészet az embert, nemessé, csodálatosan széppé varázsolhatja lelkének minden rezdülését.”
Nyikolaj Vasziljevics Gogol
Szeőke Kata
